még mindig csak a felalá rohangálás, de kezdem élvezni, az ébredezést kék ég alatt, narancssárgára festett panelfalak között a világ vége után kettővel, napsütésbe tartott arcot, marcipán ölelését mikor elémegyek ebédelni, a margitszigeti sétát. kezdek lenyugodni és méginkább lelazulni - biztos nincs hozzá köze az izmok fáradtságának, a rengeteg pezsgőnek és a rákvacsorának - a vasárnap szaffiékkal annyira felhőtlenül sikerült - rengeteg nevetős fotó lett meg képek a palacsintatortáról, lassan vissza kell rázódnom a futásba, vagy még töb szex kell, különben elhagyom a kdvenc méreteimet - az esti belépőm a fiúhoz meg annyira frenetikusan sikerült, ilyen napok után csak békés optimizmus és belenyugvás jöhet. (meg egy átsorozatnézett kedd este, amikor már csak a gondolataimmal van kedvem ellenni)
azért az önanalizé nem pihen, valami olyasmi az utóbbi napok végeredménye, hogy azért a rengeteg dráma, szerelemféle és nyilván a szex, mert ez segít leginkább megmaradnom a jelenben, kirángatódni a fejemből, ahová olyan egyszerű bezárkózni, ottse legyek, régi stratégia ez, csaképp kevésbé intenzív, mint ott lenni, ahol, minden kockázata ellenére.
jaés, az is van, hogy lehet most kellene befejezni, ne kérdezzétek, vannak érvek, racionálisak és irracionálisak egyaránt, aztán meglátjuk, úgyis mindig csak a következő pillanatról hozhatsz érvényes döntéseket.
)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.